Madarat tolláról, embert testvéréről

Különös gondolat, hogy a testvérünkhöz, testvéreinkhez fűződő kapcsolat határozza meg azt, kik vagyunk. Sokkal hamarabb jut az eszünkbe az, hogy egy-egy sikert a szüleink támogatásának, baráti kapcsolatainknak, de legfőképp egyéni jellemvonásainknak – szorgalmunknak, tehetségünknek – tudjunk be.

És ki gondol a testvérére? Lehet, hogy sokkal nagyobb hatással vannak életünkre, mint azt gondolnánk. Alakítják énképünket, személyiségünket, képességeinket, végeredményben: döntéseinket. Más szóval: ha nem az lenne a testvérünk, aki, más emberek lennénk.

Az egyiknek sikerül, a másiknak nem

Az egyik kisgyerek alig, hogy megtanult járni, már biciklire pattan. Később egyre-másra nyeri az atlétikai versenyeket, küzdőszelleme az egyetemen is elkíséri és sikeres üzletember lesz. Testvére már iskolás, amikor még mindig lepotyog a bicikliről, focizás helyett a könyveket bújja és kísérletezik. Mások a barátai, mint fivérének, érdeklődése és kíváncsisága a tudomány felé viszi, majd egyetemi professzorrá avatják. A pszichológusok szerint sikereiket egymásnak köszönhetik. Talán ha a kis tudósnak nem egy született sportember a bátyja, maga is bátrabban biciklizik és jár focimeccsekre. Kevesebbet olvas és nem lesz belőle egyetemi tanár. A testvér hatás láthatatlan, de befolyásolja vágyainkat, kapcsolatainkat, érdeklődésünket- állítja Jonathan Caspi pszichológus.

Az ritka különben, hogy egy családban mindkét testvér egyformán sikeres. A testvérpároknak csak a felében fordul elő, hogy mindkét testvér magasra jut. Venus és Serena Williams, Maggie és Jake Gyllenhaal tehát a kisebbséghez tartozik: a legtöbb családban csak az egyik, vagy egyik testvér sem jut a csúcsra. Az tagadhatatlan, hogy a kitartás és szorgalom elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy elérjük céljainkat. De az is igaz, hogy nem minden szorgalmas és kitartó ember lesz sikeres. Számos példa van arra, hogy azok, akik nem voltak különösebben odaadók vagy szorgalmasak, nagy teljesítményt nyújtottak. A szorgalom egyeseknek fontos, másoknak nem. A kemény munka jelenthet öröklött tulajdonságot, családi elvárást, a környezet adta lehetőséget és még más tényezőket. Másrészt az sem mellékes, hogy nem minden siker jelent gazdagodást. Egy sikeres karrier még nem egyenlő sikeres házassággal, nagy barátságokkal vagy harmonikus családi élettel. Azok a faktorok, amelyek döntőek a tanulmányi vagy üzleti sikerek elérésében, teljesen függetlenek attól, kiből lesz jó barát, szülő vagy házastárs.

Az elmúlt években több kutatás irányult arra, hogy kimutassa a testvérek szerepét a személyiség fejlődésében. Sokkal nagyobb szerepük lehet, mint a szülőknek vagy kortársaknak. Bár arról kevés kutatás szól, hogy közvetlenül milyen hatása van egy testvérnek az egyén sikerességére, néhány alapmegállapítás szilárdnak látszik. A testvérek alapvetően öt módon határozzák meg eredményességünket.

Árulkodó gének

A genetika döntő, de nem mindent meghatározó. Ha a sikereket a géneknek köszönhetnénk, több sikeres testvérpár lenne, például a sportban. De a legnagyobb csillagok többségének teljesen átlagos testvére van.  A testvérek személyisége, pszichés alkalmazkodóképessége ugyanúgy különbözik egymástól, mintha idegenek lennének. Még akkor is, ha génjeik és környezetük hasonló.

Két fióka, egy fészek

Amikor két testvér felnő, ugyanaz az otthonuk, sokszor az iskoláik is, ugyanazokra a családi ünnepekre és kulturális, sporteseményekre mennek. Ennek ellenére a testvérek aktívan küzdenek azért, hogy különbözzenek egymástól, különösen akkor, ha korban közel állnak egymáshoz. Másrészt tömérdek empirikus bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a szülők máshogy bánnak gyermekeikkel és más-már forrásokat tesznek számukra elérhetővé. A gyerekeknek különböző igényei, temperamentuma, érdeklődési köre van, és ezek az eltérések olykor azzal járnak, hogy a szülők másként közelednek gyerekeikhez. Ez problémát okoz a kevésbé kedvezményezett gyereknek, és a testvéri kötelék sérülésével járhat. A kutatások azt is megmutatták, hogy a kevésbé tehetős családok abba a gyerekbe fektetnek pénzt, időt, energiát, amelyik nagyobb potenciállal rendelkezik.

Érdekes, hogy a testvérek különböző stratégiát választanak arra, hogy a meglévő erőforrásokat javukra fordítsák. Más és más módját találják meg, amellyel elnyerhetik szüleik figyelmét és elkerülik a közvetlen versengést. Az elsőszülöttek szófogadóbbak és jobban fókuszálnak tanulmányaikra, míg a későbbi gyerekek sokkal inkább kockázatvállalók.

A gyerekek egymástól eltérő területet választanak, ahol tehetségüket kibontakoztathatják. Azok a szülők azonban, akik csak egy-egy területet favorizálnak (például a sportot a művészet helyett), ott a gyerekek valószínűleg ugyanabban fognak versengeni egymással, és vagy mindkettő sikereket ér el, vagy csak egyikük. Míg azok a szülők, akiknek nincs kiszemelt célterülete, a változatosságot és a sikereket is szélesebb skálán értékelik. A sikert kulturális, vallási, nemi szerepekkel kapcsolatos elvárások nehezíthetik vagy könnyíthetik. Ugyanígy nagyobb esélye van jó állást kapni annak a testvérnek, aki gazdasági fellendülés idején szerez munkát, mint az, aki gazdasági válság idején próbálkozik.

Versengés az életünk

A testvérek közötti rivalizálás fejleszti a képességeket és a közös testvéri siker egyik alapeleme. Nem lehet verseny nélkül egyénként fejlődni: a verseny megtanít nyerni és veszíteni, megmutatja korlátainkat, megismertet a kudarccal és azzal, hogyan álljunk fel, hogyan küzdjünk nehézségek idején, hogyan legyünk kreatívak. A verseny próbára tesz minket és versenytársunkat, és azzal, hogy megemeljük a mércét, fejlődünk. A verseny természetesen lehet előnyös, ugyanakkor káros is. Ahhoz, hogy ne rombolja a személyiséget és a kapcsolatot, a versenynek jószándékúnak kell lennie. Érdekes, hogy míg azonos nemű testvérek között nő a versenykedv, addig különböző neműek között csökken.

Összemérni lehetetlen

Nincs még egy kapcsolat, ahol annyit hasonlítgatnák össze a feleket, mint egy testvérpár esetén. A szülők és testvérek gyakran ellentétpárként írják le egymást, nem ritkán túlzó módon. Az összehasonlítás már akár akkor elkezdődik, amikor a gyermek még édesanyja hasában van, mert például jobban rugdalózik, mint nővére. A testvérek különböző személyiségét már kezdettől fogva összehasonlítgatják és másságuk alapjaként kezelik. Életük során maguk a testvérek is egymáshoz mérik sikereiket. Egy tanulmány szerint azok, akik többet kerestek testvéreiknél, elégedettebbek voltak az életükkel.

A szakemberek már rég felhívták a figyelmet arra, hogy a szülői összehasonlítás problematikus, pláne azért, mert az egyik gyerek rosszul kerül ki belőle, és később szorongást okozhat, és a testvéreket nyertes és vesztes kettősként definiálja, az egyiknek dicsőség jut, a másik önértékelési problémákkal küzd. A gyerekekre akasztott címkék- legyenek bár ártatlannak hitt, semleges tulajdonságok-, láthatatlanul befolyásolják a személyiség fejlődését. A család kis bohóca ráerősít arra, hogy mindig vidám, míg akit kis bölcsnek neveznek, igyekszik mindig komoly maradni. Vagy minél viccesebb az előbbi, annál komorabbnak tűnik az utóbbi. Ez akár ahhoz is vezethet, hogy más életpályát választanak, mint az megfelelő lenne. Vagyis egy szülő minél kevésbe hasonlítgatja össze gyerekeit, annál inkább biztosítja, hogy egyéni sikereket érjenek el.

Egymás mellett

A testvérek támogatása különösen fontos: tompítja a válás, a családon belüli erőszak, a szenvedélybetegség okozta stresszt a gyerekben. Az egymáshoz közel álló testvérek egymást bátorítják, számukra a rivalizálás jóindulatú és csak erősíti a köteléket, míg a rossz testvérek egymást akarják lenyomni. Az egymással jóban lévő testvérek elégedettebbek az életükkel, ami fontos ahhoz, hogy céljaikhoz is közelebb kerüljenek.  Ha azért éreztük magunkat jelentéktelennek, ügyetlennek, mert örökké bátyunk, nővérünk dicséretét kellett hallanunk, felnőttként újraértékelhetjük és újra felépíthetjük értékrendünket.