"A La femme a döntéshozó, értelmiségi, véleményformáló nők magazinja. A La femme nekik és róluk szól. La femme magazin, la femme, lafemme.hu, lafemme"
« vissza nyomtatás

Sapare aude!

Az a művelt, aki olvas latinul, vagy az, aki be tudja kapcsolni a számítógépet?

Akinek zongora áll a nappalijában, vagy aki minden dalt könnyedén megtalál a YouTube-on? Esetleg az, aki válaszolni tud a tízmillió forintos kérdésre egy kvízműsorban? Mit jelent az alapműveltség a digitális korban, és szükség van-e még egyáltalán ilyenre, ha egyszer úgyis ott lapul a zsebünkben az okostelefon, és bármikor bármire rákereshetünk az interneten?

 

Már öt perce várakozom a megállóban, de még mindig nem jön a busz. A világ legtermészetesebb dolga, hogy előveszem a telefonomat, és megnézem rajta a menetrendet. Ha pedig egyszer már ott vagyok, ellenőrzöm a holnapi időjárást, rákeresek arra a dalszövegre, ami egész nap a fejemben járt, de az első sora nem jut eszembe, és persze gyorsan ráírok a haveromra is, hogy ne izguljon, mert kicsit késni fogok. Mire megvagyok, a busz is befut. Volt ez egyáltalán valaha másképp?

 

 

Az életünket kényelmesebbé tevő változásokhoz könnyű hozzászokni. Ám néha azért érdemes megállni egy pillanatra és belegondolni, hogy a digitális forradalom milyen mélyen felforgatta a világképünket az utóbbi pár évtizedben. Olyan kommunikációs lehetőségek közepette éljük a hétköznapjainkat, amilyenek száz, vagy akár ötven évvel ezelőtt is csak egy bizarr és riasztóan futurisztikus lázálomnak tűnhettek – volna, ha valaki véletlenül előhozakodik egy ilyen jóslattal.

MŰVELTSÉG
A technikai és információs robbanás alapjaiban forgatta fel a műveltségről való elképzeléseinket.

 

A technikai és információs robbanás természetesen a műveltségről való felfogásunkat is alapjaiban forgatta fel. Míg régen le lehetett élni úgy egy teljes életet, hogy az ember fiatalon megszerzett szakmai és tudományos ismeretei idős korában is helytállóak voltak, ma már korántsem ez a helyzet, hiszen akár egyik évről a másikra elavulhat a tudásunk egy-egy területen. Nem véletlen, hogy épp az állandó fejlődésre és tanulásra való képesség lett az egyik központi érték. De mi számít egyáltalán alapműveltségnek a XXI. században, és van-e még ennek bármi funkciója azon túl, hogy segítségünkre lehet rejtvényfejtés közben vagy egy kvízműsorban? Ezeket a kérdéseket tettük fel a humán, a természettudományos és a műszaki terület elismert szaktekintélyeinek.

Az egyik fő nehézség persze épp az, hogy az „alapműveltség” fogalmán mindenki kicsit mást ért. Hol a munkaerőpiac követelményei, hol a nemzeti kultúra megőrzése és demokratizálása, hol a társasági érintkezés szabályai, hol pedig a szellemi pallérozottság és a társadalmi elit kijelölése felől közelítjük meg a kérdést. Érdemes ezeket a szempontokat kissé szétszálazni, és külön-külön is szemügyre venni az előttünk álló kihívásokat.

 

A Google nem elég

 

Szükség van-e tehát alapműveltségre a Google és a Wikipedia korában? Dr. Korondi Péter, a Műszaki Egyetem mechatronika tanszékének vezetője szerint mindenképpen, már csak azért is, mivel ez jelenti a társasági érintkezés alappillérét. Hiába lapul a zsebünkben az okostelefon, egy magánbeszélgetés vagy szakmai megbeszélés közben akkor sem böngészhetjük állandóan az internetet, ha felmerül, hogy egy adatot pontosítani kell.

 

Írásunk folytatása a La femme Az 50 tehetséges magyar fiatal című különszámában olvasható!