"A La femme a döntéshozó, értelmiségi, véleményformáló nők magazinja. A La femme nekik és róluk szól. La femme magazin, la femme, lafemme.hu, lafemme"
« vissza nyomtatás

Álomgyár

Egy magyar sikertörténet, amelyben az alapító szíve és kitartása kelti életre mások álmait. Világszínvonalú tapétákon.

A

Gödöllő és Isaszeg között megbújó üzem hivatalos neve Tapétagyár ugyan, ám nem a gyártás, sőt még csak nem is maga a tapéta a lényeg, hanem a víziók életre keltése. Az alapító-tulajdonos először a saját álmát valósította meg, hogy aztán másokét is életre kelthesse. Böjtös Andrea mesélt alkotói válságról, útkeresésről, egy majdnem végzetes betegségről és arról, hogy mi lenne, ha mindenkinek lehetne saját, egyedi tapétája.


Hogy jutott eszébe tapétagyárat indítani?

 

Ez egy régi szerelem volt. Mindig is vonzott a kreativitás, az önmegvalósítás élménye. Olyan típusú embernek tartom magam, aki, ha problémába ütközik, meg szeretné azt oldani és meg akarja érteni annak okát. Néhány éve az Andrássy úti Il Baco di Stile luxusáruházon dolgoztunk, ahol szükségünk lett volna egy saját logós tapétára. Nem a klasszikus kommersz megoldások valamelyikét akartam alkalmazni, hanem egy magasabb szintű kivitelt, ami illet volna az épület enteriőrjéhez. Találtam egy megfelelő mintájú tapétát, de a felhelyezésnél kiderült, hogy a ragasztó hatására egyszerűen szétfolyik a minta…Ez volt az egyik komoly inspiráció, másrészt éppen alkotói válságban voltam. A férjemmel 1999 óta vezettünk egy reklámtáblagyártó műhelyt, ami meglepően összetett feladat: kell hozzá lakatos, plexihez értő szakember, villanyszerelő és még pár szakma ismerete, és…


Az is egy kreativitást igénylő munka. Beleunt?

 

Mindennek és mindenkinek összhangban kell lennie. Szerettem csinálni, izgalmas volt, de nem találtunk jó szakembereket, ami miatt úgy éreztem, váltanom kell. Az az igazság, hogy egy kicsit elfáradtam. 15 év reklámtábla gyártás után valami egyszerűbbet, egyszersmind kreatívabbat akartam csinálni, és úgy néz ki, hogy az imáim meghallgattattak: A HP éppen akkor dobott piacra egy kifejezetten kis szériás tapéták nyomtatására kifejlesztett nyomtatót. Az utolsó pillanatban módosítottuk egy korábban beadott gépberuházásos pályázatunkat, amit aztán meg is nyertünk.


A férje nem morgott, hogy nyomtatót vesznek ahelyett, hogy a családi üzemet fejlesztenék?

 

Andris a kezdetektől fogva támogatott, megértette, hogy szeretnék valamit adni az embereknek.


Nincs elég kész tapéta a piacon?

 

Nem találtam olyat, amilyet szerettem volna. Az első nyomtató megvásárlása előtt kicsit utánanéztem, hogy miért van ez így, mi ennek az oka? A gondolat szárba szökkent: mi lenne, ha mindenkinek lehetne saját, egyedi tapétája. Ha valaki megálmodja, hogy mit szeretne látni a falon, mi legyártjuk. A cél az, hogy ne kelljen bejárni 100 boltot, amíg rátalálsz a szerelmedre, ami még mindig csak egy kompromisszum. Ha valamit csinálok, akkor azt teljes erőbedobással teszem; beleástam magam a témába, megtanultam hogyan kell arany- ezüst- vagy szálcsiszolt hatású tapétát nyomtatni. Ma már 25-30 féle alapanyagunk van, a tapéták mellett akusztikus falakat is gyártunk, világító mennyezetet, textileket, párnákat. Már a kezdetektől mindenki számára elérhető, komplex megoldásokat akartam kínálni.


Honnan tudta, hogy lesz erre kereslet?

 

A bátyám készítette a tapétagyár weboldalát, és ő is szkeptikus volt, úgy vélte, hogy erre nem lesz idehaza igény. Ám szerencsére nem lett igaza, kiderült, hogy az átlagember is szeretne saját tapétát, és az is egyértelműen látszik, hogy mi magyarok kifejezetten kreatívok vagyunk. Bárki elküldheti a saját álmát: megvalósítjuk. Különleges dolgokat hozunk létre, készítettünk már freskó hatású tapétát, és házassági évfordulóra fotó hatású montázst (ez az igazán személyre szabott meglepetés), gyerekrajzból egész szobát betöltő álomvilágot. Gyártottunk skanzenbe korhű tapétát, filmekhez az adott korban használt replikát. A fantázia szárnyalhat, mi kinyomtatjuk


A gyakorlatban ez miként néz ki? Be kell küldeni egy fájlt?

 

Bármiből tudunk tapétát készíteni, persze vannak korlátok. Ha nem jó minőségű, felbontású a kiindulási fájl, akkor nehezebb dolgunk van, de a grafikusaink segítenek.


Volt olyan kérés, amit visszautasított?

 

Ilyen nem volt, ellenben olyan többször is történt, hogy segítettünk egy kicsit feljavítani a grafikát. De inkább a megható projektekre emlékszem szívesebben: egy lányka küldte el a kedvenc párnája virágmintáját, amit beszkenneltük, és felvittük a tapétára. Eleve örömprojekt volt, de a lány olyan megható levelet írt, hogy megkönnyeztem. Egyértelmű volt, hogy ez számára és számomra is több volt, mint egy tapéta. Nagyon felemelő volt, amikor a Heim Pál Kórház MRI készülékét fóliáztuk be a Philips-szel közösen. A gépet részben szét is kellett szedni, és mosható, lúgálló anyaggal kellett bevonni. Mindig van valami új dolog, mindig van mit kitalálni, fejleszteni.



Gyerekkorom élménye, hogy a mester szitkozódva csúsztatgatja a tapétacsíkokat a falon, keresve a helyes illesztést. Mennyire nehéz a mai anyagokkal tapétázni? Ön szerint bárki belevághat a nappali felújításába?

 

Vannak kifejezetten könnyen applikálható tapétáink, pl. az Easy Life névre hallgató alapanyagunk, melyet szerintem egy „amatőr” is képes felrakni. Persze mindenképpen kell hozzá elszántság. Természetesen, ahogy fejlődtünk, egyre vastagabb, szállodai használatra is alkalmas alapanyagokkal bővültünk. Az ilyen anyagú tapétákat senkinek sem ajánlom DIY-módon, csináld magad módszerrel applikálni, ezekhez szakember szükséges.


Mi a legnagyobb álma?

 

A vízióm az, hogy magyar dizájnerekkel szeretnék együtt dolgozni, annál is inkább, mert nem nagyon van ma a piacon magyar tervezésű tapéta.


Hosszú lesz az út.

 

Erősek a vízióim. Amit kitalálok, az többnyire összejön. Hiszek a magyar tapétagyártásban, ennek létrejöttében, és abban, hogy mi elvisszük a magyarok hírét külföldre. A magyar tapétákat máshol is szeretném látni pl. egy német hotelben vagy egy párizsi lakásban. A

A BESZÉLŐ ÉPÜLETEK SZERELMESE
hotelek sem a nagyszériás tapétákból akarnak választani, hanem egyedit keresnek. Válaszul a nagy gyárak is érzik ezt a trendet, egyre nagyobb igény van a kisszériás gyártásra. Így találkoztam Varró Zolival, S. Hegyi Lúciával (Luan by Lucia), és együtt dolgozunk a Metropolitan Egyetem Textil Tanszékével.


A dizájn egyrészt ízlés kérdése, másrészt, mivel egyedi kollekciókat is gyártanak, nem is kell, hogy mindenkinek elnyerje a tetszését. De mi a helyzet az anyagminőséggel? Tud a tapétagyár olyan tekercseket előállítani, mint a spanyolok vagy a franciák?

 

Természetesen felvettük a kesztyűt, és sikerült komoly alapanyag beszállítókat is találnunk, akik nagyon készségesen kiszolgálnak bennünket, például a saját igényeinkre formáltattuk a tekercshosszakat. Érkeznek alapanyagok az Egyesült Államokból, Törökországból, Németországból és Hollandiából. Folyamatosan keressük a lehetőségeket, az újabb beszállítókat. Több mint 30 féle alapanyagunk van. Szóval a tapétagyár elég menő.



Ha már szóba hozta… A 70-es, 80-as években a menő panellakások elengedhetetlen része volt a pálmafás posztertapéta, ami – úgy tűnik – most a reneszánszát éli. Ilyet is tudnak gyártani? Hogy látja, ma mi a trendi?

 

Természetesen keresik a poszter tapétákat, de letisztultabb formában, az otthonok dizájnjához jobban kapcsolódva, az enteriőrhöz illeszkedve. Sokszor elképesztő „wow hatást” érünk el.


Milyen mintát keresnek?

 

Szinte mindent, de talán még mindig a természet áll az első helyen; növények, felhők, kövezetek, fák, virágok elképesztően széles választékban, és ezek ötvözete. 


Melyik munkájára a legbüszkébb? Olyat mondjon, amit bárki láthat, vagyis, ami nem magánlakásban van.

 

Húúú, ez nagyon nehéz, nehogy valakit megbántsak, hiszen mindenki csodás munkákkal keres meg. Általában lubickolok bennük és büszke vagyok rá, hogy részese lehetek az álmaik valóra váltásának. De egy párat felsorolnék: a soproni Wabi Beauty, ami egy hatalmas szépészeti központ, ahol elsők között használták az XXL illesztés nélküli tapétámat. Egyben raktunk fel 14 x 3,05 méteres falat, családi képekkel. Gyönyörű lett, a tulajdonos együttműködő volt és bízott bennem, hogy meg tudjuk oldani. Akkoriban Magyarországon nem is tudtak az emberek róla, hogy létezik ilyen technológia. Másik szerelem a Varró Zolival közös tapéta kollekciónk. Jól esett a bizalom, az, hogy részese lehetek a sikerének, hogy egy olyan kollekciós könyvet hoztunk létre, ami meghatározta az elmúlt évtizedét, olyan szállodák és helyszínek inspirálták, amelyek úgy valódiak, ahogy csak ő látja. Megtiszteltetés egy olyan ikonikus divattervező mintáival dolgozni, mint S. Hegyi Lucia. Munkáiban érezhető a lágyság, a finomság, amely kívül-belül szinte „körülvesz”. Szeretném megemlíteni Jeremcsuk Edinát is, aki csodálatos női arcok, madarak és virágok megalkotója, különleges stílust képvisel. Leírhatatlan, látni kell! Imádom valamennyit.


Önnek milyen tapétája van otthon?

 

A lakásban az első szériából való munka van a falon, saját családi fotóval, klasszikus motívumokkal. Itt az üzenet volt a lényeg, hogy lássák az emberek, hogy valóban bármi megalkotható. A nyaralóban egy, a Walt Disney-vel közösen alkotott, lélegző, tehát nem bevonatos tapétát tettünk fel annak idején. Természetesen egy Summer kollekció, de hamarosan indul az otthonunk felújítása, és alig várom, hogy mindent körbe tapétázzak.


Ahogy ezt mondja, érezni, hogy izgalomba jön.

 

Imádom ezt a világot! Amikor lemegyek az üzembe, mindig elámulok, hogy úristen, micsoda gyönyörű dolgokat kérnek a megrendelőink! Nem profi tervezők, hanem a legtöbb esetben jó ízlésű, kreatív magánemberek, akiknek van egy álmuk, mi pedig megvalósítjuk. Egyébként nem csak a fantázia része érdekel, lelkes szakvásár látogató vagyok, vonzanak a megvalósítás technikai részletei, a gépek, a legújabb fejlesztések. Elvarázsol, amikor a technika egy magasabb célt szolgál. Követem az iparágat, már tudom, hogy mit akarok venni legközelebb. Számomra egy új gép sokkal fontosabb, mint egy presztízs autó.

 

Szerencsés, hogy ennyire szereti a szakmáját. Irigylésre méltó élete van, amit sok munkával ért el. Kijelenthetjük, hogy egy igazi sikersztori főszereplője?

 

Az élet nem ír ennyire sima forgatókönyveket. 2022 novemberében rosszul lettem, kórházba kerültem, kiderült, hogy bélelzáródásom, vastagbéldaganatom van, sztómazsákom volt fél évig, kemoterápiára jártam. Kemény időszaka volt az életemnek, miközben jött az értesítés Párizsból, hogy az egyik munkám díjat nyert. Mindenki hüledezett, amikor kijelentettem, hogy márpedig én sztómazsákkal együtt kiutazom. De erre azt válaszoltam, hogy mások az egész életüket így élik le. Átvettem a díjamat. Segítette a gyógyulásomat, jó érzés volt, hogy olyan munkát csinálok, amit szeretek. Ha az ember olyan dologgal foglalkozhat, ami lelkileg felemelő, akkor az sok mindenen átlendíti. Engem nem annyira a pénz, inkább a siker, az örömteli visszajelzések motiválnak, és ez egy olyan munka, ami mindezt megadja. Egyébként a rehabilitációm részeként tollasozni kezdtem, amit ugyanolyan szenvedéllyel, teljes erőbedobással csinálok, mint mindent, ami az életem része. Még egy fontos dolog: imádom a tapétagyárat, én vagyok a szíve, a lelke, de a férjem, a bátyám és a kollégáim kitartása, támogatása nélkül nem tartanék itt.