Az Y és a Z generáció utat tör magának

Családi magánvállalkozásnak nevezzük azt, amikor a tulajdonos teljesen vagy nagyrészt ott is munkálkodik a cég irányításában. Magyarországon a magánvállalkozások, a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) a GDP 50–60 százalékát adják. A foglalkoztatottak több mint 70 százaléka családi vállalatnál dolgozik. Vagyis olyannál, amelyet egy család hívott életre. A kkv-k több mint négyötöde mikrovállalat, 18 százaléka középvállalat, és 0,2 százaléka a nagyvállalat kategóriájába tartozik. Az Opten felmérései szerint hatszáz olyan, évi egymilliárd forint árbevétel feletti magánvállalkozás működik, melyben a cégvezető életkora meghaladja a 60 évet.

Mindebből jól látszik: kulcsfontosságú, hogy a magyar tulajdonosok által felépített sikeres vállalatok létezzenek, fennmaradjanak, jövőjük biztosított legyen.

Akik beleszülettek a vállalkozások világába

 

A számadatok is igazolják, hogy mind több vállalatnál lassan, de biztosan elérkezik a váltás ideje a tulajdon szerkezetében, birtoklásában, a cég irányításában. A vezetőknek, akik javarészben a vállalkozások alapítói, sikeres ügyvivői, az idő előrehaladtával el kell gondolkodniuk azon, hogy át kell adniuk a stafétabotot. Akik pedig már elgondolkodtak a váltáson, azt lehetőleg családon belül kívánják megoldani. De vélhetően azok is, akik

MILLIÁRDOSOK TANÁCSADÓJA

GENERÁCIÓK ÜZLETBEN Milliárdosok tanácsadója

később tervezik a változást a cég élén. Felmérések igazolják, hogy a magyar családi vállalatok meghatározó képviselői még attól is vonakodnak, hogy külső, azaz nem családhoz tartozó menedzsereket foglalkoztassanak. Ugyanúgy ódzkodnak attól, hogy megváljanak a vállalkozásban a családi tulajdontól. Ezért is tapasztalható, hogy a fiatalabb generációk tagjai először e vállalkozások tulajdonosi körében jelennek meg. Ezt követően, idővel fokozatosan lépnek be a vállalati szféra menedzsmentjébe, a cégjegyzési jogokkal rendelkezők szűk táborába.

 

Az Opten céginformációkat nyújtó kutatóközpont adatai szerint e folyamat különösen megfigyelhető az Y (1980–1995-ös születésűek) és az utánuk következő generációk esetében. Ez nyilvánvaló is, hiszen az ifjú nemzedék már beleszületett a vállalkozások világába. A fiatalabbak már húszas éveik közepétől mind hangsúlyosabb szerepet kapnak, és vállalnak is a cégek vezetésben. Az Opten egyik kutatásából az is kiderül, hogy – érdekes módon – a milliárdos árbevételű vállalkozásoknál háromszor annyian dolgoznak a menedzsmentben, mint ahányan a tulajdonosi körben vannak.

A digitalizáció felgyorsítja a generációváltást

 

A generációváltást napjainkban felgyorsítja a digitalizáció megnövekedett szerepe a vállalatok életében, egyben a hatékonyság növelésében. A fiatalok számára a digitális világ természetes közegnek számít, hiszen abban nőttek fel. A social media számukra gyerekkoruk óta személyes, kedvelt kommunikációs csatorna, mely felnőtté válva olyan eszközzé válhat, amelynek segítségével a cég márkáját építhetik, üzleti hálózatukat bővíthetik, elérhetik partnereiket, megrendelőiket, vásárlóikat. Számukra már a mesterséges intelligencia is kezd természetes eszközzé válni. Hamar alkalmazkodnak az új technológiákhoz, azokat az üzleti modellek részévé teszik. Lelkesedésükkel azt is elérik, hogy vállalkozásaik rugalmasak legyenek, és versenyképességüket megőrizzék. Hiszen vélhetően a többi vállalat is igyekszik adaptálódni a digitális környezet új kihívásaihoz, a gyorsan változó piaci körülményekhez.

 

Szakemberek szerint az ifjú vállalkozói generáció tagjai már az új technológiák iránti fogékonyságuk mellett új, értékalapú szemlélettel jelennek meg a vállalatirányításban és a piacon. Sőt, számukra a siker olykor már többet jelent, mint maga a profit. Emellett szemléletükben megjelenik a fenntarthatóság iránti elkötelezettség. Megfelelés az ESG environmental (környezeti), social (társadalmi) és governance (irányítás) szempontjainak. Mivel e követelményrendszerhez az Európai Unióban hamarosan minden vállalkozásnak igazodni kell, a fiatal nemzedék már ma formálhatja a jövő üzleti életét.

 

Ha egy vállalatot mindezen új szemléletrendszer elvárásai alapján irányítanak, akkor a jól szervezett, digitalizált vállalkozásnak megnőhet a bevétele, a nyeresége. Emelkedhet a cég értéke is. Vonzóbb lehet a munkaerőpiacon, sőt, felkeltheti a kockázatitőke-befektetők

DIGITALIZÁCIÓ, VERSENYKÉPESSÉG, TÚLÉLÉS

GENERÁCIÓK ÜZLETBEN Digitalizáció, versenyképesség, túlélés

figyelmét is. Ugyanakkor a baby boom (1940–1959 között születettek) tagjainak a digitális forradalom vívmányait, eszközeit az elmúlt időszakban meg kellett tanulniuk, a felgyorsult világhoz hozzá kellett edződniük – több kevesebb sikerrel. A kérdéskörrel a Digitalizáció, versenyképesség, túlélés című írásunkban bővebben is foglalkoztunk.

Ahol már megtörtént a váltás

 

Az új vállalkozások alapításában a generációváltás már egyértelműen bekövetkezett – olvasható ki az adatokból. Ez különösen a 2020-as koronavírus-járvány idején vált nyilvánvalóvá, s ez a folyamat azóta is folytatódik. Az Y generáció ma már több mint 40 százalékban képviselteti magát az újonnan formálódott vállalkozásokban. Az X generáció aránya 37,5 százalékra esett vissza.

 

Magyarországon a 2021-es esztendő a cégalapítási láz éve volt, azóta a vállalkozói kedv jelentős mértékben csökkent. 2023-ban az új tulajdonosok száma 30 ezer alatt maradt, szemben a 2021-es évvel, amikor ez még meghaladta a 40 ezret. Az Y generáció aktivitása és vállalkozói eltökéltsége azonban növekedett a többiéhez képest, s a 2023-ban létrejött cégek 57 százalékát már az X generációt követő nemzedékek alapították. Ezt szintén tekinthetjük természetesnek. A Z generációt (az 1996–2007 között születetteket) is beleszámítva, a huszonéves és harmincéves nemzedék vállalkozói vénával megáldott része, kikerülve az iskolapadból, önálló startupban látja a maga számára a jövő és az önmegvalósítás útját.

Az adatokból jól látszik: az új alapítású cégek tulajdonosai körében a generációváltás gyakorlatilag lezajlott, a fiatalok átvették a vezető szerepet az idősebbektől. Mindez azért is érdekes, mert az új vállalkozásokban jó pár évtizedig nem merül majd fel kérdésként a családi generációváltás szükségessége.

 

A magyar gazdaságban épp elég gondként marad meg, hogy az évtizedek óta működő családi vállalkozásokban ki, mikor és hogyan vegye át a tulajdont, illetve a vezetési feladatokat. Anélkül, hogy az a cég működésének rovására menjen, anélkül, hogy a vállalat válsághelyzetet éljen át, s anélkül, hogy annak csődöt kelljen jelentenie.