"A La femme a döntéshozó, értelmiségi, véleményformáló nők magazinja. A La femme nekik és róluk szól. La femme magazin, la femme, lafemme.hu, lafemme"
« vissza nyomtatás

A zseni, aki mindent elrontott élete során

Hogyan teltek a világhírű festő, Van Gogh utolsó hetei? Különös városnézés Auvers-sur-Oise-ban.

A Párizstól harminc kilométerre található Auvers-sur-Oise számos impresszionista festőt megihletett macskaköves szűk utcáival, több száz éves kőházaival és virágos kertjeivel, a dombon magasodó kastélyával és gótikus templomával, és hát persze a települést körülölelő, fényárban úszó búzamezőivel. Világhírűvé azonban a kalandos élete utolsó két hónapját itt töltő Vincent van Gogh tette.

 


A holland festő 37 éves korában, 1890. május 20-án Camille Pissarro javaslatára érkezett a vidéki francia kisvárosba, ahol alig hetven nap alatt közel nyolcvan képet festett, és több tucat rajzott készített. A településen élő műértő orvos barátja, a Van Gogh zsenialitását azonnal felismerő Gachet doktor tanácsára menekült egyre inkább elhatalmasodó melankóliája elől a folyamatos munkába. Az elmúlt 130 évben Auvers-sur-Oise alig változott: a festő valamennyi nevezetességét megörökítette képein. Az ezekről készített reprodukciók megtekinthetők az eredeti helyszíneken: a polgármesteri hivatal előtt, a templomtéren vagy a híres búzamezőkön, ahol Van Gogh megfestette őket.

 Egy öngyilkos szobája szerencsétlenséget hoz


A festő a település központjában, a Ravoux fogadóban lakott, és annak egyik padlásszobájában halt meg. 1985 nyarán a Danone multinacionális élelmiszer-ipari vállalatcsoport akkori marketingigazgatója, Dominique-Charles Janssens balesetet szenvedett a kávéházként működő épület előtt. Később a rendőrségi jegyzőkönyvből tudta meg, hogy voltaképpen „Van Gogh háza” előtt rohantak a gépkocsijába. Lábadozása közben belevetette magát a festő levelezésébe, majd az irodalmi élmény hatására megvette az épületet, és korabeli fotók alapján hat év alatt helyreállíttatta az egykori fogadót.

 

Az épület földszintjén 1993 óta a piros kockás terítős étterem kínálja ismét a hagyományos francia gasztronómia ínyencségeit, ott, ahol a sarki asztal a holland művészzseni törzshelye volt. Az emeleten megtekinthető a festő egykori manzárdszobája: a nyolc egykori kiadó szobából a l egkisebb, az, amelyben nem volt sem mosdó, sem fűtés. A helyiség az évtizedek alatt érintetlen maradt, ugyanis a babona szerint egy öngyilkos szobája szerencsétlenséget hoz, így a helyiek meg sem merték közelíteni.

 

Az általánosan elfogadott feltevés szerint Van Gogh a búzatáblában 1890. július 27-én revolverrel öngyilkossági kísérletet követett el, majd hazavánszorgott a fogadóba, ahol két nappal később belehalt hasi sérülésébe. Újabb kutatások szerint azonban a művészt véletlenül találta el egy lövés, amely a közelében fegyverrel játszó két tizenéves gyerek egyikétől eredt. Van Gogh állítólag ismerte is őket: azért vállalta magára, hogy ő maga lőtt, mert oltalmazni akarta ifjú barátait.

 

 

Életében csak egyetlen képet tudott eladni

 

 

A rideg hangulatú, festetlen szobában, ahol két napig haldoklott, jelenleg csak egy szék található. „Ez egy olyan ember világa, aki mindent elrontott az életében. Temetői hangulatot áraszt” – mondja Dominique-Charles Janssens, aki gondosan óvja a fogadó intim, meghitt jellegét.  Turistalátványosság helyett inkább művészeti zarándokhelyet teremtett a Ravoux-ból.

 

Évente közel kétszer annyi, mintegy 100 ezer érdeklődőt utasít el, mint ahánynak megmutatja a padlásszobát. Délelőttönként 2-3 szervezett csoportot enged be, délutánonként előre bejelentkezett egyéni látogatókat fogad. Olyan Van Gogh-rajongó is akadt már, aki vagyonokat fizetett volna azért, hogy egyetlen éjszakát a szobában alhasson. Hiába.

 

Vincent Van Gogh Intézet néven Janssens alapítványt is létrehozott annak érdekében, hogy adományokat gyűjtsön a festő egyik leghőbb vágyának beteljesítésére, amelyről annak idején testvérének, Theónak írt levelében beszélt: azt szerette volna, hogy a fogadóban állítsák ki a képeit.
A manzárdszoba üres falán, ahol az Auvers-sur-Oise-ban készült nyolcvan festmény száradt éjszakánként, egy golyóálló üveg mögött jelzi a felirat, hogy ott hamarosan Van Gogh egyik képét helyezik el.

 

Janssens nem árulta el, hogy eddig mennyi pénzt sikerült összegyűjtenie egy eredeti Van Gogh-kép megvásárlására. A holland művész festményei – aki életében csak egyetlen képet tudott eladni – manapság több tízmillió dollárba kerülnek. A pipázó orvosról, Gachet-ról készült portréját – a máig rekordnak számító – 82,5 millió dollárért vette meg 1990-ben egy japán üzletember. De még a festő életét kioltó rozsdás fegyver is 130 ezer euróért kelt el nemrég egy magát megnevezni nem kívánó ismeretlen gyűjtőnek köszönhetően.

 

 Évi háromszázezer turista


Egyébként a csaknem harminc Van Gogh-képen megörökített városka egyetlen eredeti alkotással sem rendelkezik, miután a festő halálát követően a testvére, Theo által a településnek felajánlott művekre az akkori városvezetés nem tartott igényt, így azok szétszóródtak a világban. Auvers-sur-Oise csak 1990-ben, a festő halálának centenáriuma idején kezdte el kiaknázni a Van Gogh-kultuszban rejlő lehetőségeket. Azóta évente 300 ezer turistát fogadnak, akik közül mintegy 100 ezren – elsősorban japánok és amerikaiak – csak azért érkeznek, hogy a temetőben fejet hajtsanak a Van Gogh testvérek borostyánnal borított sírja előtt. Itt temették el ugyanis a bátyja után egy évvel elhunyt Theót is.

Először a várost felfedező impresszionista festő, Charles-François Daubigny háza nyílt meg a nagyközönség előtt 1991-ben. Van Gogh egykori fogadója mellett ma már Gachet doktor háza és  az épület padlásán kialakított műterem – amelyben Pissarro, Cézanne és Guillaumin is alkotott annak idején – is eredeti állapotában várja a látogatókat, a villa teraszos kertjében pedig ugyanolyan növényeket és virágokat ápol a városi kertész, mint amelyekben Van Gogh is gyönyörködhetett.

 

A 19. század bódító italának, az abszintnak külön múzeumot rendeztek be Auvers-sur-Oise-ban. Van Gogh idejében a Párizs környéki települések mindazonáltal elsősorban a boraikról voltak híresek Az időközben kihalt szőlőtőkéket két évtizeddel ezelőtt telepítette újra két helyi gazda a város központjában. Az ebből évente megtermelt mintegy 150 üveg chardonnay típusú fehérbort a helyi specialitások ünnepi hétvégéjén, novemberben kóstolhatják és vásárolhatják meg az Auvers-sur-Oise-ba látogatók.