"A La femme a döntéshozó, értelmiségi, véleményformáló nők magazinja. A La femme nekik és róluk szól. La femme magazin, la femme, lafemme.hu, lafemme"
« vissza nyomtatás

Az orrunknál fogva vezet minket

Zólyomi Zsolt a parfümszakértők és parfümőrök – mintegy 1500 fős – „világválogatottjának” egyedüli magyar tagja.

Az itthon egyszerűen csak „az ország orraként” emlegetett illatszakértő a luxuskozmetikumok Jean-Paul Guerlain Versailles-ban alapított iskolájában végezte el a parfümkészítők mesterkurzusát.

 

 Bár meglehetősen sok helyre hívják világszerte parfümszakértőként, illatstylistként, enteriőr-illattervezőként, fontosnak tartja, hogy itthon is népszerűsítse a parfümök kultúráját.

A különleges szaglóérzékkel és ilyen irányú kreativitással megáldott mester az „illatszer-történelmet” is az egyetemes emberi kultúra részének tekinti, ezért is szervez parfümworkshopokat, és vállal el ilyen témájú előadásokat például kulturális rendezvényeken, sőt egyetemeken is. Időről időre feltűnik a hazai kortárs művészeti rendezvényeken, a bor- és a pálinkafesztiválokon. Sőt már nemcsak külföldi, hanem időnként hazai cégek, magánemberek is megkeresik, hogy tervezze meg illatprofiljukat. Nemrégiben például Kárászy Szilvia zongoraművész kérte fel művészeti szalonja „illatosítására”.

A neves parfümőr – aki az év jelentős részét külföldi megbízásai miatt Magyarországtól távol tölti – néhány éve úgy döntött, hogy egy elegáns budapesti szállodában megnyitja exkluzív parfümbutikját. Mint mondja, elsősorban nem kereskedelmi megfontolások vezették e döntésében, sokkal inkább a hazai illatszerkultúra fejlesztésének szándéka, hiszen itthon a luxuscikkeket árusító kiskereskedőknek különösen nehéz dolguk van.

Az intim terű, finom eleganciájú „illatszerbutikban” nemcsak a neves parfümőr alkotásait, hanem a világ leghíresebb – komoly történelmi múlttal büszkélkedő kézműves manufaktúrákban készült – kisszériás „luxusillatait” is meg lehet szagolni, illetve vásárolni.

Az sem fordul ki azonban csalódottan a parfümériából, aki az otthona, irodája, netán valamilyen társasági rendezvény hangulatossá tételéhez szeretne különleges enteriőrillatosítót vagy mindennapi használatra valamilyen természetes alapanyagú, hipoallergén pipereszappant, tisztálkodó- vagy mosószert vásárolni.

Azok számára pedig, akik az illatszerpiacon is az igazán egyedit, a drága és ritka, természetes alapanyagokból készültet – a számukra leginkább „testhezállót” – keresik, az egyetlen magyar luxusparfüméria legcsábítóbb szolgáltatása bizonyára az, hogy a világszerte keresett szakember közreműködésével a személyiségüknek legmegfelelőbb parfümöt választhatják ki, készíttethetik el.

 

Ha azt mondom, hogy csak rám illő illatot szeretnék viselni magamon, a parfümszalonjában található kisszériás luxusparfümök közül választ ki olyanokat a külsőm, a viselkedésem, az életkorom alapján, amelyekről úgy véli: „nekem valók”, vagy elkészíti – a rólam alkotott benyomásai alapján – a hozzám illőt?

 

– Ránézésére, első benyomás alapján biztosan nem ajánlok parfümöt. Aki ráunt a tömeggyártásban készült és a médiában agyonreklámozott, szintetikus alapanyagokból megformált illatszerekre, és helyettük valamelyik patinás műhelyben gyártott, különlegesebb parfümöt akar vásárolni, annak azt szoktam tanácsolni, próbáljon ki a bőrén többféle terméket – akár több napon át, újra és újra jöjjön vissza –, s végül azt vásárolja meg, amelynek az illatösszetétele a legjobban tetszett neki.

 

Amennyiben az ügyfél azzal az elhatározással érkezik, hogy velem akarja megterveztetni a „parfümviseletét”, erre időt kell szánnia. Az illatkompozíció megalkotásához ugyanis elengedhetetlen, hogy alaposan megismerjem a bőre sajátosságait és az illatpreferenciáit. Ez utóbbi azt jelenti, hogy alkalmanként többféle illataromát is „megkóstoltatok” vele. A tesztelés során kiderül, melyek állnak legközelebb hozzá, az illatízléséhez. Csak ezek ismeretében kezdek el a ráillő kreációban gondolkodni. Az alkotási folyamat akkor kezdődik, amikor körvonalazódik a gondolataimban a megrendelő illataurája. Ekkor bevonulok a laborba, és ott – a sok ezer alapanyagból kiválasztva – hosszú hónapi kísérletezések után készítem el az egyéni karakteréhez illő, addig sosem létezett, tehát egyedi művet, amelyről csak akkor jelenthető ki, hogy valóban sikerült, ha én magam is elégedett vagyok vele, és a megrendelő is jól érzi magát benne.

 

Ha valaki luxusparfümöt akar ajándékozni, és ehhez a segítségét kéri, milyen szempontok figyelembevételével ajánl neki a kollekciójából?

 

– Mint mondtam, az illat kiválasztására időt kell szánnia annak, aki viselni akarja. Látatlanban soha nem ajánlok megvételre semmilyen parfümöt. Aki ilyesmit szándékozik ajándékozni, annak azt szoktam javasolni, válasszon például az illatos díszgyertyák, elegáns csomagolású és különböző formájú luxusszappanok közül, vagy ajándékozzon egy bármikor beválható ajándékutalványt a kedvesének, barátjának, barátnőjének. Az ajándékutalvány tulajdonosa azután személyesen döntheti el, melyik luxusparfümre váltja be. Amennyiben a megajándékozott igényli – amolyan parfümstylistként – közreműködöm abban, hogy a hozzá leginkább illőt találhassa meg a butik kínálatában. Ennek érdekében kb. egy-másfél órán át legalább 30-40 parfümöt szagolunk meg együtt, majd közösen értékeljük az illatokkal kapcsolatos benyomásait. Amelyeket magához közel állónak érzi, a bőrén is teszteljük. Ez utóbbi azért is fontos, mert a különféle bőrtípusok különbözőképpen nyelik el, röptetik, őrzik meg, vagy módosítják az illatokat...

A parfüm amolyan láthatatlan ruha, melyet „felpróbálás” nélkül nem valami jó ötlet megvásárolni.

 

 

A beszélgetésünk elején is említette a szép/nice parfüm fogalmát. Márpedig egy illat vagy illategyüttes kapcsán nekünk, laikusoknak inkább a kellemes, esetleg a finom jelző jut eszünkbe. Szépnek – ízlésünk, neveltetésünk alapján – a tárgyakat, műalkotásokat, természeti környezetet, vagy éppen embereket szoktunk nevezni. Mitől szép egy illatkompozíció?

 

– Attól, hogy szépen kitalált, mívesen kidolgozott, egyedi és harmonikus, olyan műalkotás, amelyet mi, illatszakértők sem csak a szaglószervünkkel ítélünk tökéletesnek, hanem a képzeletünket is megmozgatja. Számunkra ugyanis a világ szagi képleteiben benne van az egész világ, és annak összes esztétikuma.

 

 

Ahhoz, hogy mindez érthetőbb legyen, példaként elmondom, hogy két parfümőr lány, egy alkalommal békésen üldögélt a világ egyik legszebb kertjében, a Róma melletti, mediterrán hangulatú Nimphea-kertben. Később, az ott töltött idő és élmény hatására a francia Annick Goutal parfümmanufaktúrában megalkották azt az illatkreációt, amelyben keveredik a frissen szakított füge tejesen édes, a citrusok fanyar, a fenyők, a levendula balzsamos, a víz hűsítő és a szikrázó napsütés melegen káprázatos illata. A parfümjükben tehát megjelenítették azt a hangulatot és tájat, amelyhez a görög-római mitológia isteni nőalakjai is vonzódtak, vagyis az érzékekre ható, életvidám, mediterrán kert természeti környezetét.

 

A divatiparban a trendet előre meghatározzák. A parfümgyártásban is évszakokra terveznek? Alkalmazkodnak például a ruha, a cipő és a kiegészítők stílusváltozásaihoz?

 

– A parfümipar, a kozmetikai ipar és a divatipar részben elválik egymástól. Persze azért mi is figyelünk, de nem elsősorban a divat-, hanem az illat- és aromatrendekre. A parfümgyártó világcégeknél dolgozó parfümfejlesztők feladata, hogy az új illatösszetételek közel legyenek ahhoz, ami a piacon aktuálisan kelendő. Ha a lágy illatok a keresettebbek, akkor a következő évre nem terveznek markáns, erős hatású parfümöket.

A tömegparfümöknél egyébként nagyon fontos a külső dizájn, a trendi csomagolás és az is, hogy neves modellekkel, híres sportolókkal tegyék még vonzóbbá, ismertebbé a terméket.

 

Szinte minden nagy divattervező – Elizabeth Arden, Giorgio Armani, Calvin Klein, Coco Chanel, Christian Dior, Laura Biagiotti, Hugo Boss etc. – a ruhakollekciói mellé egyszer csak előrukkolt parfümkollekciókkal is. Esetükben az illatszer is művészi alkotás, vagy csak afféle – jó üzleti érzékkel, a divarmárkájukat meglovagoló – „csatolt áru”? Melyek azok a főbb paraméterek, amelyeknek alapján meg lehet ítélni, hogy magas minőségű-e egy akár nagyiparilag előállított parfüm?

 

– Általában már nem ők alkotják meg a nevükkel fémjelzett illatszert, hanem nagy multinacionális parfümkreátor cégek parfümszakértőire bízzák. A minőség garanciája egyébként az, ha az a három-négy parfümőr, aki egy-egy új kompozíciót tesztel, egybehangzóan úgy nyilatkozik: a tömegméretekben gyártani szándékozott illatkreációban is jelen van az ötlet, az újszerűség és a kidolgozottság. Egyébként a nagyközönség, azaz a piac értékítélete nagymértékben függ a promóciótól. Tehát egyáltalán nem biztos, hogy megegyezik a szakértők véleményével.

 

Önt gyakran felkérik tőlünk nyugatabbra, hogy segítsen egy cég illatarculatát megfogalmazni.

 

– Valóban sokszor veszek részt ilyen típusú fejlesztésekben. Egyre több divatház, luxusszálló, utazásiiroda-lánc, hotel és bank ismeri fel az illatmarketing fontosságát. A jól megválasztott illat az enteriőrben ugyanis nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a vevőjük vagy partnerük jól, otthonosan, biztonságban vagy éppen izgalomban érezze magát az adott termék vagy szolgáltatás igénybevételekor.

 

 

Mennyire van az előzetes illatélményeinknek szerepük abban, hogy milyen parfümöt viselünk szívesen, érzünk testhezállónak?

 

– Gyakran ezt is, mint oly sok mindent, a gyerekkorunkból hozzuk, és akár életre szólóan meghatározhatják a viszonyunkat az egyes illatokhoz. Találkoztam már olyanokkal, akik egész életükben ragaszkodtak egy bizonyos parfümhöz, amelyben dominált mondjuk a levendula vagy a gyöngyvirág, tehát a nagyanyáik parfümjének, kölnijének illata. Az illatoknak – és ezt mindenki naponta tapasztalja – befolyásuk van az érzelmeinkre, a közérzetünkre, sőt a környezetünk közérzetére, tehát az egymáshoz való viszonyukra is. Nem véletlen, hogy sokan az alkalomhoz illően váltogatják a parfümjeiket, vagyis nemcsak ruha-, hanem „parfümgardróbjuk” is van. Ők már felismerték, amit mi, parfümszakértők már jó ideje tudunk: más illatöltözetben ajánlatos megjelenni egy állásinterjún, másban egy üzleti tárgyaláson, és másban ott, ahol „csak” tetszeni vagy hódítani akarunk.

 

Többször, több helyütt nyilatkozta, hogy nagyon szeretne hozzájárulni a hazai parfümkultúra újbóli felvirágoztatásához. Mire gondolt?

 

– Magyarországon a 19. században, illetve a 20. első négy évtizedében virágzott a nemzeti parfümipar. Kiváló alapanyagokat, de még késztermékeket is exportáltunk a parfüm őshazájának nevezett Franciaországba is. A második világháború és a gazdasági vasfüggöny évtizedeiben a hazai parfümgyártás ellehetetlenült. Ennek oka, hogy mind az egzotikus alapanyagoktól, mind a fizetőképes külhoni felvevőpiacoktól elvágták az országot, és persze a hazai kereslet is látványosan lenullázódott, mert a luxus fogalma összeegyeztethetetlen volt a rendszer ideológiájával. A parfümkultúra népszerűsítése ma nem a régmúlt gyártói háttér feltámasztását jelenti, hiszen ez már sajnos lehetetlen. Nekem az a célom, hogy az igényes fogyasztók ne elégedjenek meg a trendinek kikiáltott, agyonreklámozott átlagparfümökkel. Az igazi gourmand-okhoz vagy a borbarátokhoz hasonlóan keressék az egyedi, manufaktúrális termékeket a parfümök között is.

A belvárosi parfümériám, az itthoni workshopjaim, a különféle művészeti eseményeken való részvételem, előadásaim, közszerepléseim is ennek az igénynek a felkeltését célozzák. Meggyőződésem, hogy a tudatos vásárlók előcsalogathatnák az igényes kereskedelmi attitűdöt is, vagyis egyre-másra nyílnának olyan parfümériák, amelyekben rá lehetne találni a nagy múltú európai kézműves manufaktúrák kisszériás, míves, egyedi illatkreációira is!