"A La femme a döntéshozó, értelmiségi, véleményformáló nők magazinja. A La femme nekik és róluk szól. La femme magazin, la femme, lafemme.hu, lafemme"
« vissza nyomtatás

Tehetség szívvel és ésszel

500 tehetséges fiatal és a tehetségek kibontakozását segítő szakember ült össze a TALENTn Konferencián.

A hétköznapi szóhasználatban tehetségként emlegetett kiváló adottságú fiatalok komoly segítségre, gondozásra szorulnak, hogy valóra váltsák a bennük rejlő ígéreteket. Ennek jegyében találkozott 500 tehetséges fiatal és a tehetségek kibontakozását segítő szakember 2013. szeptember 26-án, Budapesten, a RaM Colosseumban első alkalommal megrendezett TALENTn Konferencián. A konferencia kiváló terep volt a szakemberek és a hazai tehetségek számára, hogy egymással gyümölcsöző kapcsolatot építsenek. Visszatekintve elmondhatjuk, hogy a TALENTn kezdeményezés olyan fórummá vált, ahol a tehetségek találkozásával gondolataik, lehetőségeik nem egyszerűen összeadódtak, hanem megsokszorozódtak, hatványokra emelkedtek.

 


A konferencia moderátora Tunyogi Henriett és Buda Márton volt.

 

 

A szakmai fórumok, kerekasztal-beszélgetések, előadások rávilágítottak a tehetséggondozás aktuális kérdéseire, miközben a programszünetekben a legkülönbözőbb területekről érkező fiatalok – molekuláris biológus, mérnök, robotprogramozó, kutatóorvos, zongoraművész, esélyegyenlőségi szakember stb. – beszélgethettek csaknem ugyanannyi tehetséggondozási szakemberrel.

 

Több elismerés

 

A konferencia megnyitóján Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter mondott köszöntő beszédet. Az 50 tehetséges magyar fiatal  mentorprogramjának fővédnökeként hangsúlyozta, hogy a tehetséggondozás területén a magyar iskolarendszer jóvoltából eddig is jók voltunk, ám hiányzott az odafigyelés és az elismerés, amely a tehetségek további kibontakoztatását segítette volna.

– Ez a tehetségkutató program nemcsak ösztönzést, hanem elismerést is jelent. A tehetség szív és ész nélkül nem tud kibontakozni – fogalmazott az MTI által is idézett beszédében a miniszter. – A fiatal ne csak abban higgyen, hogy tehetséges, hanem abban is, amire a tehetségét fordítani akarja, vagyis olyan célt tudjon kijelölni önmaga és tehetsége hasznosítása számára, amelyben hisz.

Navracsics Tibor szerint a szív mellett szükség van észre, munkára, gyakorlásra, a hétköznapi fárasztó, monoton folyamatra, amelynek eredményeként a tehetség megjelenik. A miniszterelnök-helyettes fontosnak nevezte, hogy mentorok foglalkoznak a fiatal tehetségekkel. Navracsics Tibor, aki a program keretében egy fiatal jogászt támogat, hozzátette: közöttük nemcsak munkakapcsolat van, hanem bizalmi, érzelmi viszonynak is ki kell alakulnia.


Mit ér a tehetség, ha magyar?

 

A konferencián az ötven tehetséges magyar fiatal közül tizenketten tartottak előadást eddigi tevékenységükről, fejlődésükről, a mentorprogramban szerzett új tapasztalataikról. A mindössze

Tóth Károly

17 éves Bényei Éva Bernadett saját eredményein keresztül bizonyította be, hogy igenis érdemes tudománnyal foglalkozni. Szabó Péter civil munkájáról beszélt, hiszen ez év októberében kezdi meg önkéntes tevékenységét Grúziában. Művészetterapeutaként a helyi fiatalok rehabilitációjában, kreatív foglalkozások és kulturális események rendezésében vesz részt. Kiss Ádám bemutatta az általa készített programozható LEGO robotkezet, az önállóan kő-papír-olló játékot játszó robotot, de szó esett sörösdobozokból épült napkollektorról is. Tóth Károly Az álom, az akarat s a való című előadásában arról vallott, hogy akarattal és kitartással minden nehézség legyőzhető. Beszélt színházi pályafutásáról, sőt, kerekesszékét elhagyva, egy táncprodukcióval ízelítőt is adott a közönségnek a sérültszínházak különleges előadásaiból.

 

Markos Ádám András

– Gondolatainknak a neveltetésünk, a pillanatnyi élethelyzetünk, de akár a legbelsőbb félelmeink is határt szabhatnak – mondta Laki Balázs, aki Model Thinking, avagy gondolataink korlátai címen tartott előadást. Markos Ádám András ugyancsak fontos problémát boncolgatott: Milyen szükségletei vannak a társadalmi együttműködésnek? A társadalom mely csoportjait szorítjuk perifériára? Mitől félünk? Sárosi Róbert Konstruktív kudarc előadása támpontot adott, hogyan meneküljünk, ha zsákutcába kerülünk. 
Tekinthetünk-e egy nem sikerült üzleti vállalkozásra, együttműködésre vagy sikertelen innovációs kísérletre úgy, mint konstruktív elemre? Mi lehet a titkuk azoknak, akik már több tucat kudarcon sikeresen átjutottak? Vásárhelyi Dávid fiatal médiaguruként a Hír7 jövőbeli terveiről beszélt, egyedülálló, külön erre az alkalomra készült videókkal színesítve. Kádár Anett Julianna a művészet és a tudomány kapcsolatát elemezte, amit Szokolay Ádám Zsolt fiatal zongoraművész illusztrált Liszt Ferenc Dante-szonátájával.

 

Szekciók és előadók

 

A fiatalok előadását követően a résztvevők több szekcióban folytatták a tanácskozást, amelyek a következő kérdésekre keresték a választ: Mit ér a tehetség, ha magyar? Mennyire hatékony a tehetséggondozás? Milyen lehetőségeket kínál a tehetséggondozás a társadalmi egyenlőtlenségek enyhítésére, milyen esélyt nyújthat a társadalmi felzárkózásban?

 

A jövő autói és a jövő fejlesztői. Vagy már a jelen?

 

 

Az Inspiráció & Tehetség blokkot Buda Márton, rádiós újságíró, az MR2 Petőfi reggeli műsorának műsorvezetője moderálta. A szót Mocsai Lajosnak, a magyar férfi kézilabda-válogatott szövetségi kapitányának adta át. A Rajtad múlik! kerekasztal-beszélgetésen Mocsai mellett Iker Bernadett, a NEXT Consulting személyzeti tanácsadó ügyvezetője, Gerendai Károly üzletember, kultúraszervező, a Sziget Fesztivál alapítója  és Veiszer Alinda újságíró, televíziós műsorvezető vitázott. Utána Árpádi László az Emtrek Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Kft. ügyvezetője, vezető tanácsadója tette fel a kérdést: Hogyan boldogulj a tehetségeddel? A felvetés nem maradt megválaszolatlan, az előadó azoknak adott tanácsot, akik nem igazán tudják, mit kezdjenek a tehetségükkel. Pistyur Veronika, a Bridge Budapest vezetője a Szilícium-völgyben sikert elért három magyar cég, a LogMeIn, a Prezi és a Ustream kapcsolatáról beszélt. A nonprofit szervezet célja, hogy bebizonyítsa, bárki számára lehetséges a globális siker, csak kitartó munka és némi szerencse szükséges a megvalósításhoz. Első lépésként ösztöndíjprogramot indítottak tehetséges magyar fiatalok számára, amelynek keretében budapesti, bostoni és San Franciscó-i irodáikban fogadják a fiatalokat, akik inspirációt és tapasztalatot szerezhetnek, kipróbálhatják magukat a Szilícium-völgyben. Bugár Csaba, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója egy fiatal diákhiteles életútjának bemutatásán keresztül tárta fel a központ tehetséggondozásban betöltött szerepét.

 

 

A szekció záró előadását Kovács Ágnes olimpiai bajnok úszó, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) nemzetközi igazgatósági tagja, kommunikációs vezetője, PhD-hallgató tartotta. Saját sportolói tapasztalatából kiindulva osztotta meg a hallgatósággal a titkot: Mi lendít át a holtponton? Mi ad erőt és motivációt napról napra? Mire van szükség a végső sikerhez?

 

 

Míg a Buda Márton által vezetett szekció az individuum szerepét vizsgálta a tehetségek érvényesülése terén, addig Zétényi Lili, a La femme magazin főszerkesztője olyan beszélgetést irányított, amely a társadalom felelősségét kereste a hátrányos helyzetű tehetségek esélyegyenlőségének megteremtésében. Az Esély & Tehetség szekció nyitó gondolatait Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a TALENTn Konferencia fővédnöke fogalmazta meg, őt dr. Hankiss Elemér szociológus, filozófus, értékkutató követte. Az Egyenlő esélyekkel kerekasztal-beszélgetésen rajtuk kívül még Horváth Vanda, az MTVA gyermek- és ifjúsági műsorainak főszerkesztője, valamint Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója vett részt. Utána a sokoldalú tehetségek sokoldalú gondozásáról és a Nemzeti Tehetség Programról Bajor Péter, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége elnöke beszélt. Az Esélyteremtők kerekasztal-beszélgetésen a témáról való diskurzus prof. dr. Fekete György, a Semmelweis Egyetem Kerpel-Fronius Ödön Tehetséggondozó Programjának elnöke, a II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika korábbi főigazgatója, Rácz Zsuzsa, író, újságíró, dr. Szőke Judit, a Roma Tehetségsegítő Tanács elnöke, a Polgár Alapítvány igazgatója, Szilágyi László, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia RealTanoda szociális sportiskolai programjának vezetője társaságában folyt.

 

 

A harmadik, Verseny & Tehetség szekció, Szűts Ildikó, az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke, az OTP Bank Nyrt. kommunikációs igazgatója moderálásával más kontextusban foglalkozott a témával. Mennyire versenyképesek tehetségeink a világban? Van-e összefüggés a tehetségek segítése és az ország versenyképessége között? Prof. dr. Vizi E. Szilveszter orvos, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja nyitógondolatai után prof. dr. Bagdy Emőke pszichológus, pszichoterapeuta tartott előadást a középiskolás korosztály képzésével kapcsolatos legfrissebb kutatási eredményeiről. A Tehetségek versenyben kerekasztal-beszélgetésen a pszichológusnő Kolosi Péterrel, az RTL Klub programigazgatójával és Szalai Zoltánnal, a Mathias Corvinus Collegium ügyvezetőjével elemezte a témát.
Utána az egyik fiatal tehetség, Domonkos Andor kutatóorvos beszélt az agykutatás rejtelmeiről.

Az előadónak igaza volt: az agy működésének rejtelmeit mindenki érdekesnek találja, de keveset tudunk azokról a betegségekről, amelyeket az idegrendszer zavarai okozhatnak. A legújabb kísérletes módszerekkel rengeteg adatot nyerünk, a kihívások száma viszont rohamosan nő. Így az agykutatásnak égető szüksége van a műszaki tudományok kiemelkedő tehetségeire is. A következő előadó erről a területről érkezett. Szabó Csaba, a „Singularity University” kelet-közép-európai régiós versenyének alapítója és főszervezője elmondta, a globalizáció es az exponenciálisan fejlődő technológiák következtében egy tehetséges vállalkozó egy jó termékkel azonnali hozzáférést nyer több mint egymilliárdos piachoz. Ahhoz viszont, hogy ebből sikeres vállalkozás legyen, szükséges a technológiai trendek ismerete és a megfelelő szemléletrendszer kialakítása.

 

 

Dr. Lénárt Ágota sportpszichológus Hogyan valósulhat meg a tehetség ígérete? című záró előadása a konferencia üzenete is lehet. Ágota egy Goethe-idézetet hívott segítségül, amely a program folytatásának a védjegye is lehet: „Bánj úgy az emberekkel, amilyennek tűnnek a szemedben, és rosszabbá válnak. Vagy bánj velük úgy, amilyenek lehetnének, és azzá teszed őket, amivé lenniük kell.” Bebizonyosodott, hogy a magyar tehetséggondozás össznemzeti feladat, amelyből a társadalom minden tagjának saját tehetsége és képessége szerint ki kell vennie a maga részét.