Zoltán a hallgatói műhelyben mutatja a Megaméter III-at. Azt a járművet, amellyel a Kecskeméti Főiskola csapata tavaly a világon második lett az energiatakarékos járművek versenyén Rotterdamban. Az autóra csöppet sem hasonlító, ám négyütemű Ottó-motorral működő járgány egyetlen liter benzinnel 2696 kilométert képes megtenni. Száz kilométeren tehát 0,037 litert fogyaszt a magyarok fejlesztése, károsanyag-kibocsátása pedig kisebb, mint a benne ülő emberé. Az eredményt természetesen nem a hazai kátyús utakon mérték, egyelőre versenyautóról van szó, de Kutasi Zoltán erre azt feleli, hogy a negyven évvel ezelőtti Forma 1-es fejlesztések is bekerültek az autógyártásba.
Gépészmérnöknek tanul, már csak a nyelvvizsga választja el a diplomától. A Megaméter teljesítményét bonyolult összetevők határozzák meg, mutatja a leginkább valami könnyű, repülő tárgyra hasonlító járművön, hogy mi is az ő feladata a fejlesztő csapatban. Műanyag-feldolgozó szakirányon tanul, azt mondja, rendkívüli fejlesztési lehetőségek rejlenek a műanyaggyártásban. A kecskeméti csapat egyébként azért tudott ilyen eredményeket elérni, mert szellemi tőkével pótolták ki a pénz hiányát. A kreatív csapatot dr. Bagány Mihály tanár úr illetve dr. Csák Bence segítette, és a történetben mindjárt kirajzolódik, hogy a fiatalember motivációjában szinte mindig benne voltak rendkívüli tanárok, akik a kreatív szemléletet erősítették.
Kutasi Zoltán ugyanis nem értelmiségi családba született, ennek ellenére két testvérével együtt nagyon erős családi ösztönzést kapott arra, hogy tanuljon. Szabadon dönthettek, hogy mivel akarnak foglalkozni, a szülők pedig segítettek, ahogy erejük engedte. Nem járt ugyan elitiskolába, egy nyugodt, családias, kertvárosi általánosban tanult, amikor találkozott Kőházy Ödön technika tanár úrral. A már nyugdíjas tanárral ma is rendszeres kapcsolatban áll, mert a kreatív gondolkodás alapjaival tulajdonképpen ő ismertette meg, mégpedig a repülőgép-modellezés révén.
Később az elektronika felé fordult az érdeklődése, középiskolát már így választott. A műanyagon kívül a fához is vonzódik. A repülőgép-modellezés és az elektronikai építés után a robogók, motorok kerültek Zoltán érdeklődésének középpontjába. Még némi zsebpénz-kiegészítést is jelentett számára az új hobbi, mert Olaszországban vásárolt használt, javításra szoruló motorokat, itthon kipofozta őket, és továbbadott rajtuk. Úgy gondolja, ő elsősorban egyébként sem csupán elméleti ember. Találkoznia kell az anyaggal ahhoz, hogy gondolatai legyenek, tehát a kézzelfogható dolgokat értékeli. Mentorától együttgondolkodást vár, új ismeretséget és olyan információkat, amelyek hasznosak lesznek a jövőben.