"Az olthatatlan kíváncsiság, az ambíció és a kalandvágy újabb és újabb utakra sarkallja napjaink rettenthetetlen felfedezőit. "

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

Modern kalandorok

Az olthatatlan kíváncsiság, az ambíció és a kalandvágy újabb és újabb utakra sarkallja napjaink rettenthetetlen felfedezőit.

Manapság egy olyan világban élünk, amelyben a műholdak előtt szinte semmi sem marad rejtve. Ennek ellenére a felfedezők nem tűntek el. Ők azok a modern kalandorok, akik megmutatják, milyen elképesztő teljesítményekre lehet képes az ember, ha igazán akarja, és hogy mennyi csodálatos kincset rejt a bolygónk!

 

Gyalogszerrel az Amazonas mentén


Az Amazon-folyó körülbelül 6400 kilométer hosszú, az Andok hegységéből indul el, útja veszélyes és feltáratlan területeken vezet keresztül, melynek végén az Atlanti-óceánba torkollik. Ed Stafford, a brit hadsereg volt századosa jó tíz éve elindult az Amazonas folyó mentén, és meg sem állt, amíg két évvel később el nem érte az Atlanti-óceánt. Ezzel ő lett az első, aki végiggyalogolt a világ leghosszabb folyójának mentén. Táplálék gyanánt mindössze rizst és babot vitt magával, a többi szükséges élelmiszert az úton gyűjtötte be, amikor áthaladt a kisebb falvakon. A túra során Ednek óriáskígyókkal, krokodilokkal, bennszülött törzsekkel és veszélyes trópusi betegségekkel kellett szembenéznie.Az útjáról készült filmsorozat (Gyalogszerrel az Amazonas mentén) a közfigyelmet az Amazonas menti erdőirtás problémájára irányította.

2010-ben a National Geographic Staffordot választotta az „Év kalandorának”, 2011-ben pedig bekerült a Guinnes Rekordok könyvébe is. A Discovery Communications megbízásából 2012-ben részt vett egy háromrészes túlélési kísérletben: 60 napig egy lakatlan szigeten kellett élnie, anélkül hogy bármilyen élelmiszert vagy felszerelést magával vitt volna. Később a siker láttán újabb hatrészes sorozatra szerződtették: Az önkéntes számkivetett – a világ körül című sorozatban Ed már nemcsak túlélni akart, a célja az volt, hogy bebizonyítsa, képes lenne elélni akár hosszú távon is ezeken a zord vidékeken. Út az ismeretlenbecímű műsora 2015-ben került képernyőre, amelyben olyan jelenségek nyomába ered, amelyekről semmit sem tud a világ, csupán néhány furcsa műholdfelvétel készült róluk. Azóta szinte minden évben készült egy-egy újabb dokumentumfilm széria extrém körülmények közötti túlélésről. A legújabb a Discovery Science csatornán látható, Ed Stafford: A végső erőpróba címmel.

 

A veszély szerelmese


Geoff Mackley igazi adrenalinfüggő, előszeretettel látogat olyan helyekre, melyektől a legtöbb ember szíve szerint inkább távol maradna. A híres fotós több mint 70 halálos természeti katasztrófát örökített meg pályafutása során, beleértve cunamikat, 5-ös kategóriájú hurrikánokat és erdőtüzeket. 2012-ben mindenkit megdöbbentett, amikor csapatával bemászott az aktív Marum vulkán kráterébe. Mackley több mint 400 méter mélyre ereszkedett le, a fortyogó láva közvetlen közelébe, miközben elképesztő felvételeket készített. A kalandor szerint tovább is elment volna, csakis az állította meg, hogy elfogyott a kötele. Persze a fotósnak nem ez volt az egyetlen vakmerő ötlete. Néha kisteherautón üldözi a forgószelet, máskor pedig Szibéria fagyos tájait járja, hogy a Föld leghidegebb vidékén készítsen felvételeket.

 

A fókalány


Lynne Cox úgy úszik a jeges vízben, mint ahogyan más emberek vezetnek. A sportoló a hetvenes években hívta fel magára a figyelmet, amikor mindössze 15 évesen rekordsebességgel úszott át a La Manche-csatorna legkeskenyebb pontján. 1987-ben aztán elsőként úszott át a Bering-szoroson, Alaszkától a Szovjetunióig. Ez alatt nem kevesebb mint két órát töltött a jobb napokon átlagosan 4 fokos jeges vízben. Olyan hosszú ideig volt a hidegben, hogy az úszás után egy fűtött kamrában kellett megmelegednie, így testhőmérséklete vissza tudott állni a biztonságos szintre. 2003-ban aztán az úszónő olyat tett, ami elhalványította szinte minden korábbi teljesítményét: mindössze egy szál fürdőruhában, illetve úszószemüvegben 1,96 km-t tett meg az Antarktisz vízében, vagyis 25 percet töltött olyan körülmények között, amelyek egy átlagember számára 5 perc után végzetesnek bizonyultak volna.

 

A látássérült felfedező


Talán a lista leginspirálóbb szereplője a hegymászó, ejtőernyős, jégmászó, távolsági kerékpáros és síelő Erik Weihenmayer, aki mindössze 13 éves volt, amikor elvesztette a látását. 1995-ben megmászta a 6168 méteres McKinley-csúcsot, két évvel később pedig feljutott a Kilimandzsáró tetejére is. 2001-ben Erik Weihenmayer volt az első vak ember, aki megmászta a Mount Everestet. Ahelyett azonban, hogy a dicsőség fényében sütkérezne, a látássérült felfedező tinédzsereknek segít, és különböző hegymászó expedíciókat szervez számukra. Előszeretettel kajakozik, folyamatosan képzi magát. Sokáig azon dolgozott, hogy megtanulja irányítani a kajakot a zuhatagok és a folyók hangja alapján. Egyik legextrémebb kalandja egy 21 napos vadvízi kajakozás volt. Harlan Taney volt a felfedező szeme a feladatban, árnyékként követte Weihenmayert, és utasításokat adott neki egy vízálló rádiós fülhallgatón keresztül. 2014 szeptemberében pedig egy nem látó tengerészgyalogos társával együtt végigeveztek a zubogó Colorado folyó 277 mérföldes hosszát.

Póta Szilvia Póta Szilvia cikke 2021. november
címkék:
Tudomány
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.