"Lenyűgöző színpadi adaptációban elevenedik meg Charlie Chaplin kilencven évvel ezelőtt forgatott mozija a Játékszínben."

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

Színpadra álmodott némafilm

Lenyűgöző színpadi adaptációban elevenedik meg Charlie Chaplin kilencven évvel ezelőtt forgatott mozija a Játékszínben.

Hosszú kényszerszünet után újra sokszínű repertoárral várja nézőit a Játékszín. Az őszi szezon különlegessége az egy éve bemutatott Nagyvárosi fények ünnepi díszelőadással tért vissza október harmadikán, amelyet a nyíregyházi Vidor Fesztiválon elnyert hat díj apropóján az alkotók és művészek tiszteletére rendeztek. A legjobb színpadi előadásért, a legjobb rendezésért, a legjobb férfi alakításért, a legjobb díszletért és jelmezekért járó elismerés mellett a színházi szemle különdíját is elnyerte a társulat. Az este díszvendége Charlie Chaplin unokája, Aurélia Thierrée színésznő volt.

 

Színházi időutazás

 

Mire 1931-ben a Nagyvárosi fények  dobozba került és készen állt a bemutatásra, a némafilmeket szinte teljesen kiszorította a mozikból a hangosfilm. A jellemzően élő zongorajátékkal kísért történetmeséléseket megunták a nézők, elveszítették vonzerejüket, a közönség új élményekre vágyott. Mindezek ellenére Charlie Chaplin karrierje egyik legnagyobb művészi és üzleti sikere lett a film, amire az összes alkotása közül ő maga is a legbüszkébb volt. Mi lehetett a titka?

 

Valószínűleg ugyanaz, ami ma is magával ragadja a nézőt a Játékszín azonos címmel színpadra vitt előadásán. A Nagyvárosi fények szívhez szóló romantikus történet szerelemről, önfeláldozásról, rengeteg humorral és remek színészi játékkal. Mindez másodpercre pontosan koreografált színpadi mozgással, és az ezt tökéletesen kiszolgáló zenei aláfestéssel.

A száz évvel ezelőtti némafilmek látványvilágát idéző – ezért a mai színházi megoldások között meglepően innovatív – szavak nélküli színdarab bátor és zseniális vállalkozás, aminek nézői fogadtatását szinte lehetetlen előre megjósolni. A siker a gondos rendezés és hibátlan színészi játék esetén is minimum kétesélyes. A bemutatón percekig zúgó vastaps azonban – ha volt is – eloszlatott minden kétséget: a Nagyvárosi fények telitalálat!

 

Időtlen történet

 

Chaplin csavargója magányosan éli életét a nagyváros forgatagában, mígnem egy napon beköszönt életébe a szerelem. Első találkozásra beleszeret egy vak virágáruslányba. A szerencse is mellé szegődni látszik, megmenti egy milliomos életét, aki ettől fogva barátjának tekinti. Azonban csak mámoros pillanataiban ismeri fel a csavargót, amiből számos bonyodalom és komikum származik. A csavargó a gazdag baráttól kapott pénzből megmenti szerelmét a kilakoltatástól, sőt egy orvosnak köszönhetően a lány meggyógyul és visszanyeri látását. A csavargó viszont börtönbe kerül és több mint fél év telik el, míg újra találkozhatnak, s szíve választottja először pillanthatja meg – addig gazdagnak hitt – pártfogóját.

Szente Vajk negyedik alkalommal rendez a Játékszínben. A Nagyvárosi fények dialógusok és dalbetétek nélküli előadás, fekete-fehér látványvilággal, zenére koreografált mozgással, a filmes eredetit idéző színészi játékkal és gegekkel. Ez utóbbi szerencsére nem válik öncélú csetlés-botlássá, így elegendő tér marad a – szavak kifejezőerejétől megfosztott – mozdulatokra és mimikai eszköztárra korlátozódó színészi játékra. Mindenekelőtt a chaplini csavargó figuráját életre keltő Nagy Sándor, az életunt milliomos Kolovratnik Krisztián, a vak virágáruslányként nagyon szerethető Kovács Gyopár és a nagymama, Zsurzs Kati nagyszerű alakítására. No és a takarásban egyperces átöltözésekkel nagyot menő, egyenként hat-nyolc karakter „bőrébe bújó” Csonka András, Gáspár Kata és Túri Lajos Péter tehetségének megvillantására.

 

„Néma színházat csinálni óriási vállalkozás, mert nem állnak rendelkezésre azok a mechanizmusok, amelyek próza vagy zenés színház esetén adottak. Remek színészekkel dolgozom azonban, akiknek ezúttal „csak” a tehetségük és a zene áll rendelkezésükre.” – nyilatkozta a rendező. Szente Vajk kiemelte, hogy „nem mozgásszínházat hozunk létre, inkább egy természetes játékmóddal, a lélektani realizmus eszközeivel elmesélt történetet igyekszünk színre vinni.”

 

Bank Tamás a közönség színházának nevezte a Játékszínt: „Nálunk tendencia, hogy a nézők ismétlik az élményt, amit átéltek, gyakori, hogy akár négy-öt alkalommal ugyanazt a produkciót nézik meg. Bízom benne, hogy a Nagyvárosi fények is ebbe a sorba tagozódik majd a repertoáron.” – emelte ki az igazgató.

 

Az előadás zeneszerzője Gulyás Levente, a díszletet Rákay Tamás, a jelmezeket Kovács Yvette Alida tervezte.

Barta Zsolt Barta Zsolt cikke 2021. október
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.