"Buda csillaga, a filmcsillagok egykori budai otthona: újra működik az Átrium Film-Színház."

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

Pepita retró

Buda csillaga, a filmcsillagok egykori budai otthona: újra működik az Átrium Film-Színház.

Valaha az egyik első mozinak épült hely volt, a budai polgárok nagy büszkesége. Aztán jó ideig hétköznapokon – jobb híján – orosz és magyar filmek közönsége, ünnepnapokon az úttörő- és partizánszövetségi kivonulások töltötték meg. A rendszerváltás után visszakapta eredeti nevét, aztán tizenkét évig csak az üvegajtókon belesve láthattuk, hogy még mindig állnak a fekete-fehér márványmozaikkal burkolt előcsarnoki oszlopok, még ott a büfé acélkeretes íve.

 

Fotó: Atriumfilmszinhaz.hu

 

A mozivédők petíciói, a főváros eladási kísérletei és a város értékeit számon tartók aggodalma ellenére az Átrium zárva maradt. Végre most, tizenkét éves rothadás után, megnyíltak a Margit körútra néző kapuk.

 

Egy pillanat Berlin. Vagy inkább New York?

 

Annakidején a harmincas évek legjobb ízlésű építész-belsőépítésze, Kozma Lajos kapott megbízást egy frissen alakult lakásszövetkezettől, hogy a házadó-mentességi törvény nyomán sorra lebontott Margit körúti telkek egyikére hétemeletes bérházat tervezzen. A korszak, az 1934–37 közötti néhány év Budapest második nagy virágkora volt. A híd túlsó oldalán Lipótváros már világvárossá nőtte ki magát, most folytatásaként a budai körút is modernizálódott. Eltűntek a toldott-foldott, földszintes vagy egyemeletes barokk lakóházak, és Bauhaus stílusú, magas bérházak emelkedtek a helyükön. Az Átrium-ház közöttük is különlegesnek számított, mert Kozma jó érzékkel a kor legmagasabb színvonalú szerkezeteit és anyagait használta.

 

Fotó: Atriumfilmszinhaz.hu

 

Az épület egészét acélvázzal oldotta meg, ez a könnyed, ugyanakkor tartós megoldás hosszú szalagablakokat és mögöttük osztás nélküli, nagy légterű szobákat tett lehetővé. A fémprofilos ablaksávok alatt a földszinten erősen kiugró előtető finom arányai az egész körút fizimiskáját átrajzolták, az összkép egyszerre volt izgalmas és harmonikus, elegáns és nagyvárosias, mintha az örökké nyüzsgő Berlin költözött volna a Rózsadomb aljába. De aki belépett a bérház lépcsőterébe, a tejfehér opálüveg falak és a narancssárga fugával kontúrozott lépcsők, a lakók névsorát mutató krómozott tábla, a vörösre festett mennyezet, a datolyapálma-furnérral borított liftszekrény, a rejtett világítás láttán akár New Yorkban érezhette magát. A lépcsőház gazdag formavilágán, letisztult ízlésén ma, hetven évvel később is elámulunk. A lakások beosztása szellős, kényelmes, a felszerelésnek még a beépített hűtő- és páncélszekrény is elengedhetetlen része volt.

 

Mozi az udvarban

 

A lakóház mögötti udvarba pedig beépült a mozi. Csak néhány évvel vagyunk a hangosfilm megjelenése után, de ennek köszönhetően a moziépítés hirtelen nagy lendületet vett. A technika átalakítását a kisebb, szegényesebb mozik, alkalmi vetítőhelyek nem élték túl, a nagyobbak viszont a hangosfilmre áttérést rendszerint összekötötték egy alapos bővítéssel és felújítással. 1935-ben, az Átrium megnyitásakor mindössze három olyan budapesti épület volt, amelyet eredetileg is mozinak szántak: Budán a Simplon (Bartók néven zárt be évekkel ezelőtt), Pesten a nemrég mozitlanított Odeon-Lloyd és maga az Átrium. Utóbbi homlokzatán a karcsú fémbetűk egy filmtörténeti korszak csúcsát jelezték, azt az időszakot, amikor Budapesten egy főre annyi mozi jutott, mint Londonban vagy Párizsban.

 

Götz Eszter Götz Eszter cikke 2013. február
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.