Az Amigos története egészen 9 éves koromig nyúlik vissza – kezdi Fábián Sára. „Hosszú ideig kórházban voltam, és láttam, milyen az, amikor valaki magányos. Én nagyon jó helyzetben voltam a többiekhez képest, mert ott voltak a szüleim, de a legtöbb gyerek szinte végig egyedül feküdt az ágyában. Ezért úgy éreztem, hogy szeretnék visszaadni valamit, és lassanként egy egyetemi baráti társaság kórházi látogatogatásaiból megszületett az Amigos Alapítvány.”

Ő volt a legjobban meglepve, amikor lelkes baráti társaságból pillanatok alatt egy ötventagú szervezetté alakultak, amelynek a legutóbbi önkéntes felvételijére további negyvenhárman jelentkeztek. Az Amigók jelenleg négy kórházban vannak jelen, és mindenhol lelkesen fogadják őket, hiszen az egyedül érkező önkéntesekkel szemben mögöttük egy szervezett és összetartó közösség áll, amelynek alapelve, hogy a gyerekeket semmilyen helyzetben nem hagyhatják cserben.

Számukra a csapatépítés, legalább ugyanannyira fontos, mint hogy ténylegesen ott legyenek a kórházban, és jókedvre derítsék a gyerekeket, vagy tanuljanak velük. „Hiszem azt, hogy a non profit dolgokat is lehet profin csinálni, ezért gondolkodunk ugyanúgy, mintha ez egy profitábilis üzlet lenne, hiszen miért ne érdemelné meg a jó ügy azt, hogy profizmussal álljanak mellé. Azt várom a mentoromtól is, hogy megmutassa, hogyan lehet ezt megvalósítani, hogy lehet fejlődni benne” – mondja Fábián Sára.

Mindig is érdekelte, hogyan lehet hatékonyan működtetni egy szervezetet. Szerinte nagyon fontos, hogy az önkéntesek állandóan motiválva legyenek, egyrészt azzal, hogy lehetőséget kapnak kibontakoztatni a képességeiket, másrészt azzal, hogy rögtön láthatják a munkájuk eredményét, akár egy gyermekmosolyban tükröződni, akár a háttérmunkák kapcsán egy Facebook-poszt like-jaiban vagy akár az alapítvány bankszámlájának gyarapodásában.

„Nincsen nagyobb motiváló erő a hálaérzetnél, és nincsen annál szebb dolog, mint amikor a hála egy jó célt inspirál” – mondja Fábián Sára, aki idén ősszel Amszterdamban fog résztvenni egyéves mesterképzésben, ahol stratégiáról és szervezetről tanul majd, hogy mire hazatért, létre tudjon hozni egy társdalmi vállalkozást az Amigoson belül, ahol azoknak a szülőknek teremtenek majd munkalehetőséget, akik hosszú ideig a gyerekük ágyához vannak kötve. Mielőtt ilyen hosszú időre távozik, az alapítvány vezetését szeretné átadni másnak, hiszen egy szervezet akkor működőképes, ha az alapítója nélkül is életben marad.