"Kevés ország van Európában, ahol a történelem ilyen sűrűn kényszerítette újrakezdésre az embereket. "

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

Az újrakezdés nemzete

Kevés ország van Európában, ahol a történelem ilyen sűrűn kényszerítette újrakezdésre az embereket.

A 20. nem csupán a legvérgőzösebb volt az elmúlt századok sorában, de a legnagyobb tömegeket megmozgató történelmi események is ide köthetők. Magyarországon különösen sok embert érintettek a világégések és rendszerváltások, így több millió honfitársunk kényszerült rá, hogy a világ egy más pontján kezdje újra életét. Megdöbbentő számok következnek.

 

Kitántorgók


A 20. századi magyar történelem legnagyobb exodusa a századelőhöz köthető. A századfordulótól a 20-as évekig a Monarchia területéről 4 millióan, köztük körülbelül másfél millió magyar hagyta el hazáját, és települt jórészt Amerikába. Nem váratlanul és előzmények nélkül emigráltak a magyar országrészről, már az 1880-as évektől elkezdődött a tömeges kitelepülés – a század utolsó két évtizedében körülbelül félmillióan indultak útnak. A kitelepülés oka elsősorban a szociális tényezőkben keresendő, és főleg a fiatalok menekültek a szűkös élet, a nyomor elől a tejjel-mézzel folyó Amerikába. Hogy legalábbis a tengerentúli országról ilyen kép alakult ki a magyar vidéken, arról jórészt a hajótársaságok ügynökei gondoskodtak, hiszen érdekükben állt vonzó képet festeni a leendő úti célról.

 

 

A kivándorlók elsősorban a kistelepülésekről, mezőgazdasági vidékekről indultak útnak: többnyire olyan emberek voltak, akik korábban talán még a falujuk határát sem lépték át. A hosszú, többhetes utazás során szövögették álmaikat az új életről, ám legtöbbjük számára keserű kijózanodás vetett véget az ábrándozásnak. Az Egyesült Államokba igyekvők már az országba lépve szembesülhettek a rideg fogadtatással. Alapos motozás, orvosi vizsgálatok, keresztkérdések, az emberek szortírozása előzte meg a megfelelő passzusok kiállítását. A bevándorlók számára munkahelyeket jelöltek ki, és legtöbbjük igen szerény bérrel kezdhette meg új életét. Nem csoda, ha a kitántorgók negyede később visszatért hazájába, legtöbbjük nincstelenül, testben és lélekben megtörve. Kis százalékuk találta meg igazán a szerencséjét, a kint maradók túlnyomó többsége sosem gazdagodott meg. A kitántorgók emlékét idézi még ma is a hajdan „amerikai Debrecennek” nevezett Cleveland, amely sokáig Budapest után a második legnagyobb magyarlakta településnek számított, igaz, ma már csupán 50 ezer lakosa vallja magát magyarnak.

 

Régi házban, új hazában: Trianon után


A trianoni békeszerződés aláírása után 11 millió magyar került másik országba, anélkül hogy elhagyta volna otthonát. Miközben a világháború kitöréséig egyre csökkent a kitelepülők aránya, a Trianon utáni új helyzetben ismét tömegek indultak útnak az új élet reményében. A legtöbben az elcsatolt országrészekből kerekedtek fel, hogy az anyaországban találjanak menedéket. 1920–24 között mintegy 350-400 ezer magyar települt be Magyarországra, jelentős terhet róva az államapparátusra és -kasszára. Nem kis szám ez, ha belegondolunk, hogy ekkor az ország összlakossága 8 millió körül mozgott. A főleg Felvidékről, Erdélyből érkező kétségbeesett magyarok rendkívül sanyarú körülmények közé kerültek. Az ország több részén, főleg a nagyvárosokban, a pályaudvarok mellékvágányain egész vagonvárosok létesültek, ide, kiszuperált kocsikba, valamint kényszerlakótelepekre költöztették a betelepülőket. A főleg tisztviselőkből, értelmiségiekből, mindenképp a középosztály tagjaiból álló újrakezdők számára az állam nem tudott munkát adni, a háború utáni helyzetben a minimális élelmet is alig lehetett biztosítani számukra. A nyomorgó tömegeknek pedig nem csupán az egzisztenciális problémákkal, de sokszor a munkahelyüket, megélhetésüket féltő anyaországi magyarok ellenérzésével is meg kellett küzdeniük. Ma még alig feldolgozott téma, szomorú fejezete ez a magyar történelemnek.

 

Az első világháború után nem csupán az elszakított területekről indult meg a vándorlás, de új lendületet kapott a tengerentúlra irányuló migráció is. Érdekes azonban, hogy a célországot már nem annyira az Egyesült Államok, mint Kanada jelentette, 1920 és 40 között csaknem 40 ezer magyar települt ide.

 

A zsidókat érintő kirekesztő törvények, üldöztetés a 30-as évektől újabb tömegeket indított útnak: a tanulni vágyó és az egyetemekről kirekesztett fiatalok, a nácizmus elől menekülő családok előbb gyakran Európa más országaiban kerestek menedéket, majd többnyire Amerikában, Palesztinában kötöttek ki. Azoknak, akiknek nem volt olyan szerencséjük, hogy elmenekültek-elmenekülhettek, a munkaszolgálat, a gettókba telepítés és a haláltáborokba deportálás jutott osztályrészül. A magyar zsidóság nagy része elpusztult, az áldozatok számát 400 000 és 600 000 közé teszik.

  

Kitelepítések, deportálások


A második világháború utáni zűrzavaros években ugyancsak több millió embert érintettek a kitelepítések, deportálások. Elsőként a Magyarországon élő németek érezhették meg a „kollektív bűnösség” ítéletének következményeit: ez alapján mintegy 175 ezer embert telepítettek ki az országból. Ugyanekkor, 1947-től a Felvidékről költöztettek magyarországi területre mintegy 100 ezer embert, megfosztva őket házuktól, vagyonuktól. Ez az úgynevezett csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezmény keretében történt, így értelemszerűen ugyanennyi szlovák nemzetiségű magyar állampolgárt telepítettek a határ túloldalára.

 

Ennél is nagyobb tömegeket érintett a Rákosi-korszak kitelepítési hulláma, ami országhatáron belüli kényszerköltöztetést jelentett. Az „osztályellenségek” kényszerlakhelyekre űzéséről, annak mértékéről pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de a becslések szerint 100-300 ezer kárvallottja lehetett. A kitelepítéseknek az 50-es években két formája létezett: a deportálás, ebben az esetben hortobágyi táborokba, házakhoz kényszerítették az embereket, családokat – erről szól a Te rongyos élet című film. Ennél súlyosabb büntetéssel járt az internálás, amikor Recskre vagy egyéb munkatáborba kerültek az arra ítéltek. A kitelepítéseken túl mások is óriási számban döntöttek a kiköltözés mellett: mintegy 550 ezerre teszik azok számát, akik a fővárosból mindenüket hátrahagyva, önként költöztek elhagyott vidéki házakba.

 

A kitelepítések nagy részét 1950 és 53 között végezték. Néhány év múlva pedig megindult egy újabb, rengeteg embert, családot érintő kivándorlási hullám, az 56-os forradalomhoz köthető politikai menekültáradat.

 

56-os menekültek


Az 56-os migránsok számát mintegy 200 ezerre tehetjük, akik közül nagyon kevesen, mintegy 11 ezren tértek vissza az 1957-es kádári amnesztiával. Az 56-os menekültek sokkal jobb helyzetben voltak, és nagyobb esélyük is volt egy sikeresebb, új életre, mint a század során bármikor. A Nyugat kétségtelen szimpátiával tekintett a szovjet birodalom ellen bátran kiálló magyarokra, menekülő honfitársaink pedig számíthattak a segítségükre. „Az ötvenhatos magyar emigránsok a forradalom dicsőségének részeseiként és a világ bámulatát kiváltó nemzeti felbuzdulás hőseiként érkeztek külföldre. Sok helyütt majdhogynem megtiszteltetésnek vették a magyar szabadságharcosokkal való találkozást, a korábbi elzárkózást és idegenkedést – például Svájcban – a rokonszenv és az együttérzés váltotta fel” – írta Borbándi Gyula A magyar emigráció életrajza című könyvében.

 

Az új életet kezdők, kivándorlók vagy kitelepítettek számokba fojtott adatai keveset mondanak el arról a kétségbeesésről vagy éppen reményről, amit ezek az emberek – sok millióan – megélhettek. Számtalan sors, karrier vagy éppen bukott próbálkozás, szerencse és szerencsétlenség kísérte a bátor próbálkozókat vagy éppen kényszerített nyomorultakat, hogy elölről kezdjék az életüket, esetleg csak éppen életben maradjanak. A történelmi-politikai okokból újrakezdők históriája ezzel természetesen nem ér véget, napjainkban is nagyszámú kivándorlásról értesülünk a híradásokból: a mostani emigránsok helyzete csak a holokauszt katasztrófájához mérhető.

La femme La femme cikke 2015. január
címkék:
Karrier
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.