"Bethlen Gábor több utódja is bebizonyította erdélyi fejedelemként, hogy bizonytalan körülmények között is érdemes a kultúrát és a tudományt támogatni."

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

A tudás hatalma

Bethlen Gábor több utódja is bebizonyította erdélyi fejedelemként, hogy bizonytalan körülmények között is érdemes a kultúrát és a tudományt támogatni.

Idén, a reformáció 500. évfordulója alkalmából a számtalan kiállítás, program, kulturális esemény mellett vallástól és hitvallástól függetlenül felmerül, képesek vagyunk-e olyan áldozatkészen gondolkodni a művelődés szerepéről, mint a háborús világ sötét kilátásai közt az erdélyi fejedelmek.

 

„Az egész világban állam, nemzet, kormányhatalom tartósan nem virágozhatik s feladatinak meg nem felelhet a szabad tudományok gyakorlása nélkül, melyek az ifjúság tehetségét az egyházi és állami életre jótékonyan képezik.” Az uralkodók kultúra- és tudománypártoló feladatának lényegét Apafi Mihály (1632−1690) foglalta össze egyik művében, akit pedig az utókor a legpipogyább erdélyi fejedelemként könyvelt el. Ha azonban eltekintünk attól, hogy az utolsó, még tényleges hatalommal bíró fejedelem csaknem harmincéves uralma alatt milyen kétségbeesetten lavírozott a Habsburg és az Oszmán Birodalom, valamint saját alattvalói között, megláthatjuk az együgyűnek, hamis hitűnek és részegesnek tartott Apafi pozitívumait is.

 

 Romokból iskolát


Amikor 1661-ben az inkább a teológia és a mechanika iránt érdeklődő, művelt erdélyi nemes ölébe pottyant a hatalom, szinte mindent romokban talált, amit elődjei felépítettek. Gyulafehérváron, Bethlen Gábor ragyogó fejedelmi rezidenciája helyén füstölgő omladék fogadta, a híres főiskola épületét a tatárok lerombolták, a könyvtár a tűz martaléka lett éppúgy, mint a Rákóczi fejedelmek építkezései is.

 

Az új fejedelem azonban – pontosabban kancellárja és határozott felesége – ügyesen gazdálkodott a bányák hasznával, így a töröknek fizetendő adóterhek ellenére is jó irányt vettek az ország pénzügyei. Ezért a puritanizmuson és a racionális tudományokon nevelkedő uralkodó megtehette, hogy újra életet leheljen az iskolákba és a tudományos intézményekbe.

 

Utasította a reformátusokat, hogy mindenütt állítsanak fel iskolákat, sőt a román gyerekek oktatására is külön hangsúlyt helyezett. Az elpusztult gyulafehérvári akadémia tanárait és diákjait 1662-ben Enyedre telepítette, és gazdag adományokkal megvetette a mai napig működő Bethlen Gábor Kollégium alapjait. Az 1660-ban török kézre került Váradról

TUDÁS
A puritanizmuson és a racionális tudományokon nevelkedett Apafi Mihály fejedelem életet lehelt az elpusztított iskolákba, tudományos intézményekbe.
elmenekült iskolával kibővült Debreceni Kollégiumot ugyancsak fejedelmien patronálta. Az iskola működését stabilizálta, méghozzá értékét őrző javadalommal: hegyközszentimrei birtokának mindenféle tizedét adományozta a főiskolának, 1664-ben 2000 darab, 1675-ben pedig további 5000 darab kősó értékével.

 

A teljes cikk a La femme 2017. tavaszi számában olvasható.

Berényi Mariann Berényi Mariann cikke 2012. május
címkék:
Művészet
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.